Dobogókő Pilisszentkereszt településhez tartozik, a 19. század vége óta az egyik leglátogatottabb kiránduló- és üdülőhely a Visegrádi-hegységben.
A tengerszint feletti 700 méteres magasságból páratlan kilátás nyílik a Dunakanyarra, ráadásul Dobogókőn halad keresztül az Országos Kéktúra útvonala, illetve a Mária út is, így a túrázók és a fotósok számára egyaránt elsőrangú úti cél.
A Visegrádi-hegység legmagasabb pontjáról számos túraútvonal indul, a Rám-szakadék, a Thirring-szikla, a Ferenczy-szikla, a Zsivány-sziklák, a Vadálló-kövek, a Prédikálószék, a Pilis-tető és a Pilisszentkereszti-szurdok is felejthetetlen élményeket ígér. Aki a barlangtúrákat kedveli, annak érdemes felkeresni a Szenteltvízmedencés-barlangot is, amely szintén Dobogókő közelében található.
Kéktúra
Dobogókő a Kéktúra egyik kihagyhatatlan állomása, ahol az elszánt túrázók egy felejthetetlen kalandban részesülnek. A Kéktúra, Magyarország leghosszabb és legismertebb túraútvonala, a Dobogókői részén különleges természeti és kulturális látnivalókkal várja az utazókat.
Dobogókő – elhelyezkedésének köszönhetően – igen közel fekszik Pomázhoz, Esztergomhoz, Pilisszentkereszthez és Pilisszántóhoz, ezért a környéken kirándulást, és városnézést is tervezhetünk.
A pilisszentkereszti ciszterci kolostorrom maradványai, a Pilisszántói-kőfülke, és akár a Szentendrei Skanzen is belefér még a napunkba, ha a cél egy egynapos kikapcsolódás Dobogókő környékén.
A Dobogókői Kilátó csaknem 700 méter magasról nyújt 180 fokos panorámát a Dunakanyar lenyűgöző szépségére.
A kilátás legszembetűnőbb részlete a kanyargó Duna és körülötte magasodó hegyek. Jobbra tekintve a Vadálló-köveket láthatjuk, mögötte pedig a Prédikálószék villan fel. Balra nézve a Szőke-forrás-völgyet csodálhatjuk meg Dömös piros háztetőivel díszítve. Szemben velünk a Rám-hegy magaslik, balra tőle pedig a Rám-szakadék ragadja meg a figyelmet.
Tiszta időben a Cserhát lankáit és a Mátrát is láthatjuk, ha szerencsénk van, akkor akár a Magas-Tátra csúcsait is megcsodálhatjuk.
A Ferenczy-szikla a Pilis egyik kedvelt kirándulóhelye, melyet a „a Föld szívcsakrájának”, azaz „bolygónk dobogó szívének” is neveznek, mivel az oda túrázók szervezetét energiával tölti fel. A szikla Dobogókőről egy körülbelül 2 km-es túrával közelíthető meg.
Már elődeink is tudtak a hely jelentőségéről. Attila hun vezér a legféltettebb területének tartotta a Ferenczy-sziklát a Kárpát-medencében. Egy mítosz szerint a mennyei képe is megjelent itt halálát követően. A sziklát zarándokok ezrei keresik fel, akik a gyógyulásra és az archaikus tudás megszerzésére vágynak.
A Pilis a középkorban királyi vadászterületnek számított, ma – a főváros közelsége miatt is – a kirándulók és a kerékpárosok egyik kedvenc terepe. Az aszfaltozott erdei utakon hangulatos kerékpáros túrákat tehetünk, erdeiben jól jelzett ösvények vezetnek.
A tájék szakrális helyekben gazdag: az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok számos kolostora állt a pilisi erdőségekben. A Klastrompusztán, Pilisszentléleken és Dömösön található romokat felkeresni mindig mély és egyedi élmény.
Pilis-tető: a hegység nevét is viselő, lapos Pilis-tető a legkiemelkedőbb. A Boldog Özséb-kilátóba felmászva gyakran velünk egy magasságban lebeg a siklóernyők tarka sokasága.
Kevélyek csúcsai: messziről is jellegzetes látványt nyújtanak a főváros közeli csúcsok és a köztük húzódó nyereg. Előttük található az 1968-ban forgatott film kedvéért épített Egri vár, valamint a híres Teve-szikla, mely nevét különös alakjáról kapta.
Dera-szurdok: a patak által kialakított szurdokvölgy a környék népszerű célpontja. A Pilisre jellemző formák sorát a kesztölci sziklák gyarapítják, melyek között két, egymástól 50 méterre fekvő, már az őskorban lakott barlangot találunk, a Leány- és Legény-barlangot.
Ne maradj le!
